Pontalap

A Consteel 16 verzió óta a szerkezeti modell konzisztens részeként Pontalapok is definiálhatók. Ez a funkció a Szerkezeti elemek fülön található, és kifejezetten a különálló oszlopok kis mélységű pontalapozásának számítására szolgál.

A Pontalap egy összetett objektum, amely egy rúdelemből, egy támaszból és egy Joint-modellből áll. A támasz mindig az alapozás aljának geometriai középpontjában helyezkedik el, függetlenül az excentricitásoktól. A Pontalap referenciavonala mindig párhuzamos a globális Z tengellyel.

Pontalap definiálása

A funkció ikonjára kattintva megjelenik a Pontalap párbeszédpanel. Ha még nincs létrehozott alapozás típusú Joint csomópont, a felső legördülő menü üres.

A gombra, majd a megjelenő Consteel Joint párbeszédpanelen a gombra kattintva lehet létrehozni egy új csomópontot. Itt csak pontalap típusú Joint csomópont hozható létre.

Elegendő megadni a méreteket, az anyagminőséget és az excentricitásokat a Consteel Joint Geometria és anyag párbeszédpanelén.

Az alapozási csomópont létrehozása és a támasz típusának kiválasztása után a pontalap egyenként vagy többszörös elhelyezéssel helyezhető el.

Pontalap a modell bármely pontján elhelyezhető. Az elhelyezés referenciapontja az objektum referenciavonalának felső vége.

Amikor a pontalap egy rúdelem ( praktikusan egy oszlop ) végére kerül, akkor átveszi a rúdelem excentricitásait (y és z irányok és a forgatás). A lokális koordináta-rendszerek közötti transzformáció automatikusan történik. Ha az adott ponthoz egynél több rúd csatlakozik, ki kell jelölni, hogy melyiktől örökölje a tulajdonságokat. A pontalap elhelyezése után a rúdelemek excentricitásainak módosítása már nincs hatással a pontalapra.

Külpontosságok

A pontalap külpontosságát két helyen is be lehet állítani, de a kétféle meghatározás különböző végeselemes modellt eredményez. Ez a kétféle megadás az alábbi lehet:

#1 – Objektum tulajdonságok panelen: az oszlop alatt elhelyezett pontalap beállításához.

Azon a feltételezésen alapul, hogy általános esetben a pontalapnak fizikailag az oszlop alatt kell lennie (nem az oszlop referenciavonala alatt). A Consteel más objektumaitól eltérően a pontalap referenciavonala elmozdul, ha excentricitást határozunk meg.

Ha az objektum örökölte az excentricitást, az itt is látható lesz.

Külpontos oszlop alá helyezett pontalap:

Pontalap külpontosságának beállítása az Objektum tulajdonságok panelen

#2 – Consteel Joint segítségével: arra az esetre, ha az oszlop külpontosan helyezkedik el a pontalapon.

Pontalap külpontosságának beállítása a Consteel Joint modulban

veszély

A pontalap grafikus ábrázolása két különböző külpontosság-megadás esetén is lehet azonos vagy nagyon hasonló (az excentricitás-típusok kombinációja), ám a végeselem-modellek mégis különbözhetnek egymástól. Fontos meggyőződni a szerkezeti modell helyességéről.

Az átszúródás vizsgálatban a nyírási kerület kiszámításakor a Consteel Jointban megadott külpontosságok a mérvadók.

Analízis

A pontalap egy fiktív vasbeton szelvénnyel rendelkező rúdelemként van modellezve, mely a háttérben automatikusan létrejön a Consteel Jointban meghatározott méretek szerint.

A külpontosságok kezelésére szolgáló merev testek szintén automatikusan jönnek létre a végeselemes modell létrehozása során.

A szerkezeti analízis nem veszi figyelembe a pontalap önsúlyát, de a Consteel Joint kiszámítja azt, és szükség esetén hozzáadja a tervezési terhekhez. Ha a modellben van pontalap objektum, akkor az SLS-kombinációkra a reakcióerők számítása is elvégzésre kerül a süllyedés ellenőrzéséhez.

veszély

Fontos ügyelni a pontalaphoz csatlakozó oszlop csatlakozó végének folytonosságára.

Ha az alaptesteket nem a Consteel programban tervezi, ajánlott az alapozás tervezéshez szükséges reakcióerőket egy pontalapok nélküli modellből generálni.

Pontalapok tervezése

A pontalapok tervezése a Consteel Joint programban történik.

A terhek megadhatók kézzel vagy betölthetők a Consteel modellből. A tervezési terheket általában az alapozás alján fellépő terhekből kell kiszámítani, kivéve az átszúródást, mely esetben az alapozás tetején fellépő terheket kell figyelembe venni.

Különböző ellenőrzések kerülnek elvégzésre a megfelelő határállapotokban.

1. Külpontosság ellenőrzése: EN 1997-1 6.5.4.

2. A talaj teherbírásának ellenőrzése: EN 1997-1 Annex D

3. Elcsúszás ellenőrzése: EN 1997-1 6.5.3.

4. A felborulás ellenőrzése: EN 1990 6.4.2. Eq. (6.7)

5. A vasalás ellenőrzése hajlításra: EN 1992-1-1 A vasalásra ható tervezési nyomaték kiszámításához lineáris feszültségeloszlást feltételezünk az alapozás alatt, ezért az eredő erőnek a "belső mag" területén belül kell lennie (az x és y irányú összegzett külpontosságnak kisebbnek kell lennie, mint ab/6, illetve bb/6). A vasalás ellenőrzése x és y irányban külön-külön történik.

6. Átszúródásvizsgálat nyírási vasalás figyelembevétele nélkül: EN 1992-1-1 6.4.4. (2)

7. Süllyedés ellenőrzése: EN 1997-1 6.6.2.

veszély

Ha a tervezési folyamat során módosítjuk a pontalap méreteit (magasság, ex, ey), a terhek elavulttá válnak. A megfelelő alapozási terhekhez új analízist kell futtatni a Consteelben.